én a 60-as években általános iskolás, a 70-esekben főként gimnazista
voltam, kiállításokra 1980-tól emlékszem.
gyerekkoromból két kiállításra emlékszem:
Henry Moore 1967-es kiállítására a Műcsarnokban, kb. akkor vettem észre, hogy szobrászat létezik.
És erősen megmaradt bennem az 1968-ban rendezett, és hatalmas érdeklődést kiváltó, az egész Műcsarnokot betöltő országos karikatúra kiállítás. Valószínűleg másképp volt cenzúrázva, mint a képzőművészet), néhány, akár pop artnak is nevezhető mű megjelent.
Jóval később, gimnazista koromban pedig egy kulturális intézmény elfelejtett polcán egy halom Kápolnatárlat meghívót találtam, amit gondosan átböngésztem.
Fontos volt még Fekete Tamás 1975-ös Petőfi Irodalmi Múzeumbeli kiállítása, ahol hihetetlen finom, realista gipszöntvény-kisplasztikáit mutatta be, pl. valaki egy autó ajtajára könyökölve beszélget valakivel.
Kiállításon (Helikon Galéria, 1973) láttam Kondor Béla makett fotóit, amiket szintén jól megjegyeztem.
1980 januárjában Jovánovics kiállítása volt a Francia Intézetben, ahol bemutatta
a (később legjobb műveként aposztrofált) 1970. március 15-én nyílt (Nádler Istvánnal közös) Fényes Adolf terembeli kiállítását, és ez utólag is nagy hatással volt rám.
Utolsó kommentek